Tanult (sztenderd, normaírás) betűformák

2019.12.11

A történelem folyamán, nemcsak Magyarországon, hanem más népeknél is sokféle, egymástól eltérő írást tanítottak. Sőt, olyan is volt és van is, hogy ugyanabban az időszakban élt egymás mellett többféle normaírás. Magyarországon 1956-ban véglegesítették az egyszerűsített álló írást. A következő évek tapasztalatai nem voltak biztatóak. 1966-ban három budapesti és három  vidéki iskolában kísérleti jelleggel bevezették a 75°-os jobbra dőlő írást. A négy éves kísérlet nem győzte meg a szakembereket. De 1991 óta az általános iskolai tanterv lehetővé teszi az egyszerűsített álló írás mellett a Virágvölgyi-féle dőlt írás tanítását. Elmondható, hogy napjainkban kétféle írásnorma tanítása folyik Magyarországon. Könnyű kitalálni, hogy a lenti képeken melyik - melyik.

A fentinek, az egyszerűsített álló írásnak az alapja a Luttor-féle zsinórírás, ám a kerek betűket másfélszer körbe kell járni ("c" kötés), ez az írás dinamikáját tekintve nem túl biztató. 

Ez pedig a Virágvölgyi-féle dőlt írás. Érdekesség, hogy Virágvölgyi Péter is azok közé tartozik, akik felismerték, hogy az egyszerűsített álló írás sem élettanilag, sem dinamikailag nem megfelelő, ezért optimálisabb írómozgás kialakítására kell törekedni.

Európában leginkább a latinbetűs írást használják, azonban megjelenési formái országonként eltérőek, ennek oka az írás hatékonyságára való törekvés. 

Érdekes megnézni ezeket a betűket. Főleg azt vizsgálni, hogy miben térnek el a mi betűinktől. Minden ember jellemét formálja, alakítja a tanult írása. A grafokontroll is ezzel foglalkozik (egyes betűformák begyakorlásával a személyiséget kényszeríti változtatásra). 

Nem véletlen, hogy felnőtt korunkra nem írunk egyformán. Már első osztályban észlelhető a tanult írásmintától való eltérések. A megkövetelt forma végleges felbomlása általában az ötödik osztályban érhető tetten. Az iskolában tanult írás egyéni jelleget ölt. 

Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma írás. Nem úgy írunk, ahogyan tanították. Nem vagyunk egyformák sem külsőleg sem belsőleg. Ezért a kézírásunk sem egyforma.   

A grafológus mindig azt vizsgálja, hogy az író személy kézírása a tanított  normaírástól és a saját sztenderdjétől hol, miben, hogyan, mennyire...stb tér el. Ezek az eltérések mutatják meg azt, hogy mi jellemzi személyiségünket. A kézírás egy testbeszéd mely a papíron jelenik meg. 

A grafológia (más néven íráspszichológia) olyan humán jellegű (vagyis emberekkel, emberi problémákkal foglalkozó) tudomány, amely a kézírás-vizsgálat módszerén keresztül tárja fel a vizsgálat alanyának személyiségjellemzőit, képességeit, illetve aktuális pszichés és fizikai állapotát, ilyen formán a pszichológia segédtudománya.